Amikor Szofi ram ir, hogy mennyire inspiralja ot nehany bejegyzesem es kommentem, es hogy sokszor adtak vissza az eletkedvet a posztjaim, es hogy peldaerteku szamara az eletutam, az nekem akkora boldogsag, hogy vegre-vegre valami jot is tudok csinalni. Hogy van olyan pozitiv dolog, ami belolem fakad. Hogy kepes vagyok teljesen onerobol valami olyat irni, ami mast lelkesit, ha csak egy embert, akkor egyet.
De szerencsere Andris is nap mint nap elmondja, hogy mennyire fontos vagyok neki es milyen sokat segitek, ami nyilvan ugyanigy teljes mertekben szellemi es lelki taplalek, csak mi egymast valasztottuk, ez a termeszetes, hogy huzzuk fel szellemileg egymast es tamaszt nyujtunk minden teren egymasnak.
Egy olyan embertol hallani ezeket, akivel nem ilyen viszonyban vagyok, azert jelent sokat, mert majdhogynem mindegy lehetne. Es orulok, hogy nem az.
Ugyhogy ezt az erzest es uzenetet elteszem magamnak rosszabb idokre, hogy legyen minel megmelegedni, ha ketelyem tamadna, hogy mennyit erek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése